Böszörményi-Nagy Gergely: Mindenség algoritmus

Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, a MOME kuratóriumi elnöke, író és tartalékos katona Mindenség algoritmus című kötetének bemutatója zajlott le a Collegium Varadinum falain belül április 5-én, szombaton, amely nemcsak egy könyvről szólt, hanem kultúráról, hitről, technológiáról és az emberi civilizáció mélyen gyökerező kérdéseiről is. Böszörményi-Nagy Gergellyel Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke beszélgetett.

A beszélgetés első kérdése a szerző személyére irányult: „Ki is valójában Böszörményi-Nagy Gergely?” A szerző megfigyelő és analitikus értelmiségiként írta le magát, aki azonban igyekszik távolságot tartani az értelmiségi sztereotípiáktól. Elmondása szerint a könyv lapjain is kirajzolódik valamiféle önkép, de nem állítja, hogy teljes igazságot ad – a mű inkább továbbgondolásra, értelmezésre hívja meg olvasóját.

A Mindenség algoritmus mindenképpen olyan alkotás, amely segíthet eligazodni a 21. század(i modernitás) kihívásain. A könyv egyik visszatérő gondolata, hogy „a világban rendnek kell uralkodnia” – de vajon milyen rendről beszélünk? És hogyan illeszthető össze benne a tudományos világkép és a hit? Böszörményi-Nagy szerint a tudomány és a hit nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Ezen felül, tudásunk bővülésével egyre csak nő a bizonytalanság, és a legmélyebb kérdések – mint az ősrobbanás vagy a teremtés mibenléte – lehetnek spirituális, de tudományos természetűek is.

Az előadás során külön figyelmet kapott a szépség fogalma is. A szerző szerint a szépség nem pusztán ízlés témája: „Ha szépet akarok létrehozni, engedelmeskednem kell neki” – idézte. A szépség, az igazság és az isteni rend összekapcsolódása olyan esztétikai-erkölcsi viszonyt feltételez, amelyre a modernitás már nem kimondottan figyel. „Eltűnt az esztétikai tekintély” – jegyezte meg, és ezzel korunk egyik alapproblémájára mutatott rá.

A beszélgetés harmadik nagy témája a modernizmus kritikája volt. Böszörményi-Nagy szerint a jelenkori világ – az izmusok, ideológiák túlburjánzásával – az emberiség történetének egyik „legcsúnyább” korszaka. A természethez fűződő viszonyunk megromlott, és a harmónia, amely a középkori mentalitásban még jelen volt, mára kikopott.

A könyvbemutatón szó esett a bölcsesség és tudás viszonyáról is: a tudás és a bölcsesség önmagában nem cél – a bölcsesség abban áll, hogy miként tudjuk felhasználni a tudást. A szerző szerint sok problémára az antik válaszok kínálnak iránytűt: „Minél régebbi egy probléma, annál ősibb a megoldása is” – idézte Naval Ravikant gondolatait.

A társadalomkritika sem maradt el a bemutatón: a család mint társadalmi alapegység átalakulását és a hagyományos házasság háttérbe szorulását a technológiai fejlődéssel és a modern életstílussal hozta összefüggésbe. Úgy fogalmazott, hogy „a házasság nem éli túl a modernitást” – bár Tőtős Áron hozzátette, hogy a múltban sem volt minden házasság ideális: sok esetben „kényszerközösségekként” működtek. A technológia, különösen a mesterséges intelligencia, ma már nem csupán kommunikációs, de párválasztási szinten is befolyásolja az életünket – gyakran mélyebb következményekkel, mint azt elsőre gondolnánk.

A Collegium Varadinum ezúton is köszönetet mond Böszörményi-Nagy Gergelynek, hogy elfogadta a meghívást, és jelenlétével, gondolataival hozzájárult a közösség szellemi gazdagodásához. Köszönet illeti a beszélgetésen aktívan résztvevő hallgatókat is, akik kérdéseikkel és visszajelzéseikkel értékes párbeszédet teremtettek ezen az estén.

a Collegium Varadinum közleménye